Rádiu Tulun Aprende Lian Raiseluk

Retratu: dottytheresa.wordpress.com

Hakerek-na'in: Yohanes Manhitu

.

HAKEREK badak ida-ne’e la fokaliza liuliu rádiu no lian raiseluk sira-nia relasaun iha sentidu jerál. Ha’u hakarak de’it fahe esperiénsia kona-ba rádiu onda badak nia vantajen ba ha’u iha haka’as-an aprende lian raiseluk ruma durante tinan hirak ne’e. To’o ohin loron rádiu (liuliu internasionál) sai meiu di’ak nafatin ba ha’u.

Uluk, bainhira seidauk iha rádiu internet nian, opsaun ida de’it maka rádiu tradisionál onda badak be hala’o difuzaun hosi radioemisora iha fatin ida (sentru rádiu nian) no depois sira haka’as no halekar fila fali iha rejiaun ruma. Nu’udar ezemplu, RAI (Rádiu Italiana nian) be halekar hosi Roma, rai-Itália. Tanba ladún maka’as atu ema bele rona moos iha Ázia no Pasífiku, sira haka’as emisaun ne’e iha Austrália. Ne’e-duni rona-na’in sira bele rona Pavaroti nia lian moos tebes hosi rádiu. Buat hanesan ne’e la sai ba RAI de’it, maibé mós ba rádiu sira seluk tan hanesan BBC, VOA, RTP, nsst.

Ha’u rasik hori kleur sente rádiu nia tulun iha haka’as-an aprende lian raiseluk sira, porezemplu lia-inglés, lia-fransés, lia-españól, lia-italianu, lia-esperantu, nsst. Ha’u hahú sériu horikedas tinan 1995 ho BBC hodi aprende lia-inglés. Ne’e akontese bainhira ha’u foin de’it tama ba Universidade Nusa Cendana Kupang, iha Departamentu Inglés nian. Atubele obriga an uitoan ho "lian internasionál" ida-ne’e, ha’u deside an sosa rádiu ho marka-fábrika Tens ki’ikoan ida be dún kompletu ho banda 9 (FM, MW, no SW 1-7) kedas. Ho rádiu ki’ikoan ida-ne’e ha’u hahú obriga an rona loroloron notisia sira tomak iha lian ida be iha loron kotuk sira ha’u nunka tau matan ba, tanba situasaun no kondisaun la fó biban. Ema balu hamnasa haree ha’u sosa rádiu ki’ikoan ne’ebé folin aas liu, kompara ho rádiu boot sira be folin baratu liu nia. Maibé ba ha’u, ne’e la buat ida; sira la komprende rádiu oin rua ne’e sira-nia diferenza loos. Hori loron ha’u sosa tiha rádiu ida-ne’e, ha’u koko rona kada notisia be sira halekar kedas hosi Bush House iha Londres. Jesús Maria! Ha’u iha dala uluk la komprende buat ida. Ha’u rona bilán de’it hanesan beik-teen boot ida. Maibé realidade ida-ne’e la hamenus ha’u-nia hakarak. Semana ida hanesan ne’e, ha’u komesa komprende liafuan ruma be ha’u rona beibeik ona. Bainhira la komprende, ha’u sempre loke disionáriu hodi buka ninia arti loos no oinsá uza liafuan ida-idak iha komunikasaun hakerek no orál. Dala ruma sente kole duni, maibé atividade buka liafuan ne’e dada ha’u-nia interese no halo ha’u kole-laek. Afinál, relasaun metin ida mosu mai no bele tau ba prátika. Ne’e maka (liafuan hosi) rádiu -> (buka arti iha) disionáriu -> uzu prátiku (iha moris loroloron).

Atividade naktemi iha leten ne’e la’ós buat ida be lalais hetan hanesan fila liman. Buat ida-ne’e presiza tempu naruk no pasiénsia barak. Rezultadu di’ak sei mai hosi prosesu naruk. To’o ohin mós ha’u sei rona nafatin rádiu tuir oráriu no lian. Nu’udar ezemplu, iha rai-kalan ha’u rona notisia hosi Radio China International be halekar iha lia-esperantu hodi hatene saida be akontese daudaun iha mundu, nomos hasuli ha’u-nia esperantu. Sempre importante maka hetan oráriu hosi rádiu ida-idak. Ne’e bele mai hosi sentru rádiu nian se ita haruka surat. Maibé ohin loron ita bele hetan fasil de’it hosi rádiu ida-idak nia sitíu internet. Hosi internet ita mós bele baixa saugati emisaun ruma be depois bele rona iha MP3. Ida-ne’e ha’u gosta tebetebes tanba son nia kualidade di’ak liu ida-ne’ebé rádiu tradisionál soi. Nia vantajen ida tan maka ita bele rona fila fali emisaun no depois bele rai nu’udar dadus ka hamoos. Hetan fasil, soe mós fasil de’it.

Vantajen ida seluk ha’u fiar meiu sira seluk la soi maka la iha intervesaun vizuál, hanesan kuandu ema ida haree televizaun ka video. Se ita haree televizaun, porezemplu, ita bele hetan tentasaun atu lee traduzaun, be dala barak la loos ida no halo ita lakon atensaun ba ema nia ko’alia. Komprende buat sira be ema ko’alia iha rádiu --- ema barak fiar --- bele dehan katak komprende loos no moos; la iha manipulasaun. Maski nune’e, ita keta rona ko’alia iha situasaun ofisiál nian de’it, porezemplu entrevista ruma ho primeiru-ministru, ka prezidente. Presiza mós rona ema sira iha merkadu ka iha lurón sira-nia ko’alia baibain. Ne’e sei tulun ita komprende linguajen formál no laformál nian.

Atu ramata ona hekerek badak ida-ne’e, ha’u hakarak dehan katak iha meiu no dalan barak hodi aprende lian raiseluk sira. Rona rádiu ne’e dalan ida de’it hosi dalan barabarak be ita bele hili ho liberdade. Importante liuliu maka sempre prepara an hodi uza meiu ne’ebé baratu no halo ita kontente iha haka’as-an aprende lian nian. Karik obriga an uitoan la sala ida se fini di’ak maka ita hakarak kuda. Rahun-di’ak!

Yogyakarta, loron 19 fulan-Setembru 2007