Hakerek-na'in: Yohanes Manhitu
Flor que não dura
Mais do que a sombra dum momento
Tua frescura
Persiste no meu pensamento.
LOROMATAN foin de’it mosu, lori
roman ba rai-Enklave. No oras hirak tan, nia sei rega manas fulan-Setembru nian
ba raiklaran. Sidade-na’in sira seidauk rame iha lurón, hanesan loroloron. No
ema balu foin sai hosi uma, taka an ho kapoti atu bá foti bee iha tanke, ne’ebé dook uitoan hosi hela-fatin. Tiha-na’in
sira mós
foin sai hosi tasi-laran, tula ikan ne’ebé sira kaer ho bero ka jonson. Ha’u,
tanba besik semana ida ona la konsege hetan ró ba sidade-inan Dili, deside atu
sa’e karreta de’it liuhosi Kefa no depois maka sa’e aviaun iha Kupang. No tanba
hein karreta mós sei ladún fasil iha tempu ne’ebá, ha’u bá aluga jipe forte ida
hosi Señór Bento iha parte lorosa’e sidade nian. Jipe ida-ne’e malae-mutin sira
maka fa’an tiha ba katuas ida-ne’e kuandu sira foti ain hosi Oekusi. Tuir loloos,
ha’u sei hakarak hela kleur tan iha Enklave, tanba ha’u admira tebetebes ninia
kfurak. Hela kuaze tinan ida iha-ne’ebá atu peskiza kona-ba lia-baikenu halo
ha’u neineik haree an hanesan enklave-oan ida ona. Maski ko’alia baikenu (dawan)
seidauk suli, ha’u sempre haka’as an atubele uza dalen furak ida-ne’e. Problema
ba ha’u maka oinsá muda lailais no loloos verbu ruma kuandu ko’alia baikenu
ho ema sira iha Kutet, Padiae, no parte seluk tan.
Molok atu husik
Enklave iha dadeer-saan ne’ebá,
ha’u hemu kafé ho kolega linguista na’in-lima. Maski ami hakarak hemu kafé dadeer de’it, tekitekir serveja
malirin tenta ami-nia kakorok maran. Ne’e hanesan ami atu hatutan festa ki’ikoan kalan kotuk nian.
“Bou Martin, Ita sei mai fali ka
lae? Ita hatene, serbisu iha-ne’e seidauk hotu. Ita presiza halo tan peskiza iha
Passabe no Citrana. Sira hein ita atu vizita,” Tomás, kolega mestre ida hosi
Nitibe, husu ha’u. “Tenke mai fali, Kolega. Atubele ramata disionáriu
baikenu-portugés no baikenu-tetun nian be ita hahú tiha ona, ami sei presiza Ita
nu’udar konsultór. Ida-ne’e la’ós serbisu kamaan,” Jaime mós hasai lian. Kolega
sira seluk parese lia-ida. Ne’e ha’u lee momoos hosi sira-nia matan maski sira
taka ibun hela de’it.
“Kolega serbisudór sira, imi
hatene katak tuir loloos, ha’u sei hakarak hela ho imi. Maibé tempu to’o ona
atu ha’u bá. Ita espera katak ha’u sei hato’o kedas rezultadu hosi ita-nia
peskiza balu ba matenek-na’in sira iha Austrália no Olanda. Ne’e sei han tempu.
Ida tan, ha’u seidauk hatene makaer-ukun institusionál no fundus-na’in sira sei
husik ha’u mai fali Timór, ka haruka ha’u ba fatin seluk, porezemplu Áfrika,”
ha’u loke laran ba sira.
Sira rona didi’ak no parese
komprende. Depoizde tuur hemu hamutuk, ami rona buzina lian neineik, maibé
moos. La kleur, Señór Bento nia xofér be naran Apeu hapara karreta iha otél nia
oin. Kolega sira ajuda hasa’e bagajen ba karreta. Ami kaer liman no fó hako’ak
boot ba malu. Kuandu karreta hahú la’o neineik, ha’u book liman ba sira no
dehan, “Ita sei kontakta malu nafatin liuhosi e-mail no Facebook. Ha’u
sei fó-hatene se ha’u bele mai fali ka lae. Rahun-di’ak!” Sira mós book liman
no fó sinál akordu. Hosi otél, karreta la foti diresaun Palaban nian hanesan
baibain, maibé liu hosi kampu tebe-bola, madre hela-fatin, depois tuir
uma-kreda antigu nia oin. Haree ha’u, xofér dehan katak nia haluha ninia
lisensa kaer-karreta no dokumentu balu iha uma, iha Oesono. Ha’u halo
oin-midar, maibé la fó komentáriu. Anin tasi dadeer nian halo ha’u-nia fuuk
book no dulas kamaan de’it, hanesan ema valsa hela. La hatene tanbasá, tekitekir
de’it lembransa furak ida mosu iha ha’u-nia neon no lori ha’u semo ba loron
naruk sira-ne’ebé lakon tiha ona. Istória kapás ne’e ha’u fahe ho Anina, feto furak
ida hosi rai-Enklave, ne’ebé moris nafatin iha ha’u-nia neon no laran. Uluk,
kuandu ha’u foin to’o iha Oekusi hosi rai-Olanda, ami hasoru malu iha festa
kaben boot ida besik kampu tebe-bola. Ha’u lailais de’it admira feto ida-ne’e,
la’ós de’it tanba nia furak, maibé mós tanba ninia neon kapás no isin kamaan
kuandu valsa. Hatene tiha katak ha’u mai atu aprende baikenu, la kleur nia ko’alia
liafuan baikenu balu ho lian mamar no moos, depois tradús liafuan sira-ne’e ba
inglés. Ha’u laran-haksolok tebetebes tanba ha’u sente ema simu ha’u ho liman
rua. Ha’u fiar katak ema ruma be simu tratamentu di’ak nune’e sei sente hanesan
iha ninia uma rasik. Anina nia hahalok kapás maka halo ami sente besik malu lailais
liu. Maski ami mai hosi mundu nia lidun rua be oin-ketak, ami-nia laran la
kleur besik malu ona no hakarak sai ida nafatin de’it.
Loraik ida, bainhira udan la tau
kuaze semana ida ona, ami na’in-rua sa’e motor bá Lifau. Iha-ne’ebá, ami hasoru
ema seluk be mai vizita “odamatan-boot” Timór nian atu haree loro-toban. No iha
tasi-ibun, laran rua nakloke ba malu. Monumentu naran-boot Timór nian sai sasin
monok. Iha-ne’ebá mós, parese hanesan ami repete istória―mundu rua oin-ketak hasoru
malu tan iha otas modernu. Haree tiha loro-toban, ami fila ba sidade. Manu-fuik
no karau sira nonook de’it no husik ami na’in-rua, be nakonu hela ho domin, liu
iha sira-nia leet. No Tasi Feto nia laloran mós parese haksolok ho ami. Maibé
buat hotu-hotu lakon, ka forsadu atu lakon, kuandu Anina nia inan-aman la simu fafutuk
be foin matak ne’e atu sai tasak tanba razaun fundamentál ruma, ne’ebé ha’u
tenke simu no respeita. Maski nune’e, Anina, pelumenus ninia naran morin, moris
nafatin ho ha’u.
***
Ha’u sente hanesan foin de’it sai hosi
mundu mehi nian. Kuandu ha’u neon-moris filafali no tau matan loos ba dalan,
karreta atu besik Tono ona. Apeu la book ha’u. Molok hatene katak ha’u aprende hela
baikenu, xofér ida-ne’e ko’alia
tetun, inglés simples,
no dala ruma kahur uitoan ho portugés. Maibé hafoin, nia uza mós baikenu. Nia dehan
katak nia moris no eskola iha tempu Indonézia nian, entaun nia sei bele dale lia-indonézia
suli, karik hanesan Mota Tono nia been durante
rai-udan. Apeu haktuir katak iha amlulik malae ida be hori
uluk hakerek no haburas Enklave nia dalen furak. Ha’u hetete nia katak ha’u
koñese amlulik ida-ne’e.
Apeu parese laran-rua
kona-ba baikenu nia futuru iha mundu
modernu. Nia ta’uk, se aban-bainrua lian boot sira-nia
pozisaun forte demais, ema sei lailais ka neineik husik hela sira-nia lian
rasik no tau matan de’it
ba lian boot sira. Sá tan, ohin loron ema balu hakarak aprende de’it buat sira-ne’ebé bele lailais hariku.
Entretantu, ai sira be tahan-laek iha dalan-sorin no dalan ho alfaltu mihis mós
parese hakarak hatudu sira-nia hanoin kona-ba Enklave nia loron-aban. Hanesan
bisibisi, sira hakarak hemeno katak atubele la’o ba oin, rain ida presiza
nafatin atensaun nato’on ba aspetu tomak.
Loromatan sa’e aas ona,
no ami besik atu to’o Oesilo, sidade ki’ikoan
ida be la dook hosi fronteira ho rain-viziñu. Ha’u derrepente de’it hanoin livru furak
ida be uluk ha’u sosa iha Amsterdaun, maibé seidauk iha tempu-livre atu lee.
Dalan parese hanesan samea be book an iha ai-laran. No la hatene halonu’usá, tekitekir, lian
boot no naruk ida mosu mai hosi karreta okos, “Pissssssssssss!” Apeu ho ha’u
hakfodak hanesan atu haksoit sai hosi karreta laran. Apeu hapara karreta, depois loke
odamatan ho forsa no halai lailais de’it
atu foti fatuk boot ida hodi tahan
karreta-roda kotuk. Nia tuur atu fihir didi’ak karreta-roda sira. Inaferik! Anin
sai hosi karreta-roda kotuk ida iha parte karuk. Xofér ne’e laran-nakali
lahalimar kuandu fokit besi-kusan rua hosi roda. La hatene sé-nia hahalok aat
maka ne’e. Ami na’in-rua dudu neineik karreta ne’e ba dalan-sorin atu la taka
dalan ba karreta seluk. Hafoin, Apeu hahú foti ninia ekipamentu-karreta no koko
hasai roda ho kuak ne’e.
“Señór, deskulpa,
ha’u-nia ekipamentu la kompletu ida no ha’u mós la lori roda-rezerva. Entaun,
ha’u tenke lori lailais roda
ne’e ba Oesilo atubele hadi’a,” katak Apeu ho oin kole no susar tebetebes. “Tanba sei kleur
demais se tenke hein karreta, di’ak liu ha’u
la’o neineik de’it
lori roda ne’e. Favór ida, Ita-Boot hela iha-ne’e para tau matan ba karreta no
bagajen sira. Ha’u sei mai fali lailais de’it kuandu roda ne’e ema hadi’a tiha
ona,” nia kontinua no komesa la’o husik ha’u ho karreta iha dalan-sorin iha
ai-laran ne’e.
“La buat ida. Ha’u sei
lee hodi hein de’it
iha-ne’e to’o Ita mai fali,” ha’u hatán.
Ha’u lee livru foun no
mahar ne’e hodi hein nia. Kuandu hamrook, ha’u hemu xá malirin. No kuandu sente
hamlaha uitoan, ha’u han paun be ha’u prepara tiha ona iha otél molok atu arranka hosi sidade.
Loromatan to’o ulun-tutun ona. Ha’u foti ai-tahan matak barak hodi prepara
fatin atu toba uitoan. Ha’u matan-dukur tanba festa ki’ikoan iha kalan kotuk
ne’e. Toba kleur uitoan, ha’u sente hanesan ema ida mai besik ha’u. Primeiru, ha’u
sente hanesan ne’e mehi de’it.
Maibé kuandu loke matan luan, ha’u haree lekirauk-aman ida tuur halimar ho ha’u-nia
livru iha ninia liman, hanesan lee-na’in boot ida iha biblioteka universidade nia laran. Tanba
hakfodak haree ha’u loke matan no book
an, “lee-na’in” ne’e halai sa’e ba ai boot ida lori
livru iha ninia liman ida. Neon-kari, ha’u la hatene oinsá loos halo animál nakar ida-ne’e fó fali ha’u-nia
livru. Ha’u mós hahú sente ta’uk ona se nia lees arbiru livru furak no
folin-aas ne’e. Konsentra an, ha’u buka dalan atu hetan filafali livru ne’e
hosi nia. La hatene ideia ne’e mosu hosi ne’ebé loos, ha’u foti paun fuan ida no han.
Depois, ha’u foti tan fuan ida no soe ba lekirauk brigaun ida-ne’e. Sorte
boot, nia gosta liu paun duké livru. Ho laran-haksolok, ha’u bele hetan filafali
rikusoin intelektuál kapás
ida-ne’e. Animál nakar ne’e
tuur hela de’it
iha ai nia leten ne’ebá to’o Apeu mai fali no hakilar duni nia. Apeu husu
deskulpa mai ha’u tanba la’o kleur demais. Nia dehan katak kuandu nia to’o
ne’ebá, mekániku vizita hela parente be moras. Ne’e-duni, nia tenke hein.
Loraik ona no ami tau
fali neineik de’it roda ba ninia
fatin. Ami atu liu fronteira no hela kalan iha Kefa. Tuir planu nanis, ha’u sei hela kalan iha otél ida
iha Kefa depoizde uza tempu hodi vizita biblioteka distritál atu buka tan dadus
kona-ba lian Timór sira. No dadeer tuirmai, maka ha’u sei bá Kupang ho karreta
seluk. Se bele karik, Apeu sei fila kedas ba Enklave.
Viajen kontinua! Kuandu ami tama ba Oesilo, karreta-roda sama neineik dalan
asfaltu iha ai-teka tahan boot sira nia okos. Sidade ki’ikoan ida-ne’e hakmatek
ona. Karik ema sira be iha loro-manas serbisu barak goza hela xá loraik nian
iha uma.
Ami espera katak ami
sei bele lailais hakat fronteira ho karreta ne’ebé ami sa’e hosi sidade-inan Enklave
nian. Karik dala ruma ita rona lia-anin katak se ita halo “sakrifísiu” ruma nu’udar “osan-sigarru
fresku” iha postu-fronteira, ita bele hetan prioridade lailais liu. Maibé, tan
ne’e lia-anin de’it, la presiza atu fiar kedas no halo tuir. Depoizde
prosedimentu tomak iha postu ne’e ramata didi’ak, ami bele liu fronteira ho
karreta ne’e. Ami espera katak ninia roda hotu-hotu sei ho kondisaun di’ak
nafatin to’o destinasaun.
Liu kilometru hirak ona
hosi fronteira ne’e, loromatan hatudu sinál momoos katak orsida nia atu tun ona.
No raiklaran komprende sinál ida-ne’e. Haree panorama kapás hosi karreta laran,
ha’u husu Apeu atu jipe halai neineik uitoan. No iha fatin ida-ne’ebé nato’on tebes,
ho pontu aas uitoan, ha’u husu Señór Bento nia xofér ne’e atu hapara jipe iha
estrada-ninin. Iha-ne’ebá, ha’u hanesan hetan an iha mundu rua nia klaran:
entre lembransa no esperansa. Hateke ba Tasi Feto iha dook bá, rai-Oekusi parese
hanesan liurai-feto oan furak ida-ne’ebé besik atu toba hakmatek bainhira
rai-kalan hi’it an mai, hanesan liurai-oan ho roupa metan ne’ebé foin tun hosi
kuda no tama ba kadunan. No iha sorin seluk, Sidade Kefa prepara an atu simu
ha’u kalan ida nu’udar bainaka la’o-rai, tanba dadeer tuirmai, ha’u tenke bá
Kupang atu semo ba rain dook. Liafuan amasat,
ne’ebé Anina dehan bainhira ha’u husu ba nia oinsá dehan beautiful (furak) hodi lia-baikenu, agora mosu filafali moos liután
iha neon lemo-rai ne’e. Moris ne’e viajen amasat
ida. No iha fatin no tempu ruma durante viajen ida-ne’e, hakarak ka lae,
ita bele lakon murak amasat ruma.
Loromatan tun ona no
fulan seidauk fó sinál atu mosu iha leten aas bá. Hosi rai-tetuk dook, maski
lahó binókulu, ami haree lampu elétriku lubun boot ida hahú ona sira-nia knaar iha
Sidade Kefa. No nakukun, hamutuk ho distánsia, halo rai-Enklave nia oin amasat hetok naksubar hosi ha’u-nia
matan, maibé nunka hosi ha’u-nia neon no laran.
Yogyakarta, Maiu 2015
---------------------------------------------------------------
