Saturday, December 16, 2023

Istória-badak 04: Belun Fransés no Na’an-Samea

Retratu: Yohanes Manhitu (Yogyakarta, 2020)

 Hakerek-na'in: Yohanes Manhitu1

 Mi ĝojas, ke ĉi tie ni ne havas

krotalojn. (William Auld,

“MANKAS KROTALOJ”)2

HO ANSI UITOAN, ha’u sa’e motór atu bá iha kafé-internet ida iha parte súl Sidade Yogyakarta nian atu lee e-mail. Fatin ne’e ladún dook hosi odamatan-boot súl ba Kadunan Sultaun nian. Iha momentu ne’ebá, loro-manas hela. Ne’e-duni, feto javanés balun, be la’o tuir pavimentu, presiza proteje an ho sombrelu. Ema balun fa’an hemu malirin iha dalan-ninin. Agora, liu ona tinan lubuk ida, no ohin ha’u ladún lembra iha sá fulan mak buat ne’e akontese. Karik iha fulan-Juñu.

Depoizde tau motór iha li’ur no haseguru nia ho xave, ha’u hakat tama ba kafé-internet ne’e. Maibé, molok atu aluga kuartu-internet, porakazu, ha’u hasoru malu ho belun na’in-rua. Ida naran Gusti, hosi Timór Loromonu. Ida seluk naran Robert, hosi Flores. Sira na’in-rua baibain halimar iha serbisu-fatin ida-ne’ebé LSM (organizasaun la-governamentál) ida nian. Iha momentu ne’ebá, sira atu sai ona hosi kafé-internet, maibé sei hein hela sira-nia belun ida. Nia naran Pierre, ema fransés ida be parese ain ladún aas hanesan malae-mutin baibain. Belun sira-ne’e hateten katak sira hakarak aprezenta nia ba ha’u. Ha’u hein de’it. Lakleur, depoizde selu, nia mai. Ami hamriik minutu hirak iha kafé nia oin atu aprezenta an. Ha’u koko dale lia-indonézia ho ema fransés ida-ne’e, maibé nia la komprende liafuan ida mós. Entaun, ha’u koko ko’alia inglés ho esperansa katak nia bele ko’alia. Nia dehan katak nia bele ko’alia, maibé uitoan de’it. Sorte, ha’u bele dale lia-fransés tanba ha’u aprende lian neolatinu ida-ne’e tinan hirak iha Centre Culturel Français[i] (Sentru Kulturál Fransés) iha Yogyakarta. Ne’e fatin ida be kapás loos hodi aprende lia-fransés. Ema balun fiar katak fransés mak dalen romántiku liuhotu, lian domin nian. Tanba lia-fransés, mak komunikasaun ho Pierre la’o di’ak tebes. Maibé, ha’u tenke hala’o papél nu’udar durubasa gratis tanba Gusti no Robert la ko’alia dalen ida-ne’e. Ho hamnasa, sira na’in-rua konta mai ha’u katak, ho Pierre, sira sempre ko’alia inglés simples de’it. Dala ruma mós bahasa Tarzan. Ha’u dehan katak karik ne’e biban kapás atu hahú aprende lia-fransés. Sira hamnasa.

Enkontru ne’e tenke ramata tanba ha’u presiza tama ba kafé-internet, no sira mós hakarak fila ba uma. Importante liuliu mak bele hasoru ho ema foun. Iha Yogyakarta, ha’u biban hasoru ho ema barak hosi fatin oioin. Balun laran-di’ak, balun laran-aat. Se mundu ne’e nakonu ho ema laran-di’ak de’it, ita bele goza moris lalehan nian iha mundu laran. Maibé, ne’e mehi!

Hahú hosi momentu ne’ebá, Pierre ho ha’u hasoru malu dala barak no afinál ami sai belun di’ak. Belun fransés ne’e mai vizita ha’u beibeik iha ha’u nia kos-fatin (tempat kos). Nia kontente tanba bainhira ami hasoru malu, la iha problema komunikasaun nian entre ami. Ba ha’u, ne’e biban di’ak tebetebes atubele uza ativamente lia-fransés, ne’ebé ha’u aprende ho sériu. Dala barak, ami tuur no ko’alia kona-ba dalen, literatura, istória no seluseluk tan. Tópiku todan! Nia ema ida ho interese oioin no matenek wa’in. Ho kafé, ami bele ko’alia to’o kalan-boot. Bainhira hamlaha, ami na’in-rua bá buka hahán iha burjo (restaurante tradisionál ki’ik be loke loron no kalan) ne’ebé ladún dook. Dala ruma, ha’u mak ba ninia hela-fatin no hasoru malu ho nia no mós belun sira seluk, inklui xefe LSM iha-ne’ebá: nia ema olandés, naran Frans. Malae-mutin ida-ne’e gosta liu hela iha uma no haree televizaun. Kafé xikra boot ida sempre hamaluk nia.

Bainhira ami foin koñese malu, Pierre hateten mai ha’u katak ninia doben, naran Nadine, mós sei mai hosi Fransa. Sira na’in-rua sei hala’o projetu ida ho naran fransés Enquête sur les enfants des rues à Yogyakarta (Inkéritu kona-ba labarik sira-ne’ebé moris iha lurón iha Yogyakarta). Ne’e peskiza ida kona-ba anak jalanan (labarik-lurón) sira-nia moris loroloron. Projetu ne’e sira sei halo iha Sidade Yogyakarta tomak. Liutiha semana rua ka tolu, iha loraik ida, Pierre mai iha ha’u-nia kos-fatin. Nia mai ho feto malae-mutin ida. Feto ida-ne’e ain ladún aas no isin mós nato’on de’it. Nia parese beluk. Bainhira ami aprezenta an ba malu, nia hateten katak nia naran Nadine. Ami ko’alia kedas lia-fransés tanba Pierre hateten tiha ona katak Nadine la hatene lia-indonézia no ko’alia inglés mós uitoan de’it. Ami tuur uitoan iha ha’u-nia kuartu no depois, ami hemu kafé. Hemu tiha, ami ba han iha lesehan (han-fatin ne’ebé ema loke iha estrada-ninin) ida be ladún dook hosi ha’u-nia kos-fatin. To’o ne’ebá, ami na’in-tolu tuur hamutuk iha biti plástiku boot ida. Hafoin, ami enkomenda etu ho pecel lele (ikan lele be sira hamamar uitoan, tau hamutuk ho sambal). Ami mós enkomenda jeruk panas (derok-been kahur ho bee manas). Ida-idak hetan kopu ida. Depoizde enkomenda hahán no hemu, Pierre no Nadine komesa haktuir ho detalle kona-ba sira-nia programa iha Yogyakarta. Nadine hasai lista ida hosi ninia pasta. Ida-ne’e lista ho fatin labarik-lurón ne’ebé sira sei vizita iha sidade ne’e. Loloos, fatin sira-ne’e la’ós uma ba labarik-lurón sira atu hela nafatin. Ne’e “uma nakloke” atu labarik sira-ne’e vizita hodi han, hemu, no deskansa de’it. Ho lia-indonézia, ema bolu sira rumah singgah

Feto javanés ida ho oin-midar mai lori jeruk panas kopu tolu. Ami goza hemu manas ne’e no kontinua ko’alia kona-ba programa sosiál. Sira husu ho laran tomak atu, se bele karik, ha’u akompaña sira iha knaar ne’e nu’udar durubasa. Ha’u apresia loos planu ne’e. Ne’e-duni, ha’u prontu atu fó-tulun. Bazeia ba esperiénsia, ha’u husu ba sira atu prepara dokumentu sira-ne’ebé sei presiza. Ha’u dehan ba sira katak uluk perná mosu iha jornál lokál ida katak iha malae-mutin ida (ha’u haluha tiha ona nia hosi país ne’ebé) mai halo peskiza ilegál iha sidade ida iha Indonézia. Depoizde hetan dadus, nia fila fali ba ninia rain no uza dadus ne’e hodi hetan osan no benefísiu barak ba ninia an rasik. Pierre no Nadine hakfodak tebetebes bainhira rona hahalok aat ne’ebé ha’u foin haktuir ne’e. Sira hateten no asegura katak sira-ne’e reprezentante ofisiál no soi dokumentu kompletu. Sira-nia organizasaun iha rai-Fransa halo tiha ona komunikasaun di’ak ho governu lokál iha Indonézia kona-ba sira-nia projetu ne’e. Sira mós promete atu hatudu kópia hosi dokumentu sira-ne’e ba funsionáriu ruma durante atividade ne’e, se presiza. Rona ida-ne’e, ha’u kontente. La iha labarik mak sei sai vítima tanba ema laran-aat ruma nia hahalok.

Ami hein kleur uitoan tanba lesehan-na’in sira tenke serbí ema sira-ne’ebé mai uluk no hein hela. Afinál, feto javanés ohin ne’e lori hahán no hemu mai. Ho oin-midar, nia husu deskulpa tanba ami tenke hein kleur uitoan. Agora, tempu to’o ona atu halakon hamlaha. Ami ida-idak hetan etu bikan ida, pecel lele bikan ida, no bee kopu ida (tanba jeruk panas hotu ona). Tuir loloos, malae-mutin na’in-rua hosi Fransa ne’e nunka han pecel lele antes. Ne’e-duni, ohin ha’u sujere atu ami enkomenda hahán ida-ne’e. Sorte, sira na’in-rua gosta no han to’o hotu. Enkuantu han, ami ko’alia kona-ba situasaun iha Fransa no mós Indonézia. Sira mós dehan katak sira iha planu atu vizita fatin seluk iha Indonézia, liuliu Bali no Lombok, ne’ebé naran-boot. Ha’u sujere katak loron ruma sira tenke vizita Timór Loromonu no mós Timór Lorosa’e. Sira só espera katak sira sei iha biban atu vizita. Depoizde han kalan ne’e, ami fila hamutuk, liuhosi ha’u-nia kos-fatin. Molok sira liu ba sira-nia hela-fatin, sira hameno ho oin-midar atu ami hasoru malu loron rua tan.

Bainhira loron to’o ona, ami hasoru malu iha ha’u-nia kos-fatin nia oin. Depois, ami sa’e motór ba rumah singgah sira. Pierre no Nadine sa’e motór ida be sira aluga tiha, no ha’u sa’e ha’u-nia motór rasik. Iha fatin sira-ne’ebá, ami hasoru malu uluk ho ema sira-ne’ebé responsavel. Iha fatin hirak, sorte, ami hasoru malu kedas ho labarik-lurón balun, ne’ebé han no hemu hela iha rumah singgah. Iha fatin seluk, ami tenke hein to’o oras ne’ebé sira mai iha uma ne’e. Nu’udar durubasa, ha’u tradús pergunta no resposta hotu-hotu durante vizita sosiál ne’e. Pierre ho ninia doben okupadu tebes ho entrevista no hasai retratu no mós halo gravasaun ruma. Kala semana ida, ami hala’o atividade sosiál ida-ne’e. Bainhira ramata, ema fransés sira-ne’e presiza loron rua ka tolu hodi trata rezultadu tomak hosi peskiza ne’ebé foin hotu ne’e. Ha’u rasik laran-haksolok tanba bele tulun sira ho atividade ida-ne’e. Liuhosi vizita ba fatin sira-ne’e, ha’u rasik bele hatene problema no realidade sosiál ne’ebé karik ema barak ladún tau matan ba.

Liu loron hirak ona, ha’u simu konvite atu tuir festa-oan ida iha fatin ida-ne’ebé besik ho Taman Sari (jardín istóriku ne’ebé sultaun nian). Konvite ida-ne’e mai hosi Pierre no Nadine rasik. Ha’u bá festa-fatin ne’e ho motór, tanba dook uitoan hosi ha’u-nia hela-fatin. To’o ne’ebá, ema lubuk ida iha ona. Balun okupadu ho atividade te’in. Balun tuur toka múzika no hananu. Ne’e ema sira-ne’ebé belun fransés sira-ne’e hasoru, koñese, no sai belun foun. Depoizde kaer liman ho sira-ne’ebé tuur iha uma laran, ha’u hakat ba uma sorin atu kaer liman ho sira-ne’ebé iha li’ur. Ha’u hasoru malu ho Pierre iha-ne’ebá, hamutuk ho mane na’in-rua. Sira okupadu ho taxu boot ida nakonu ho na’an. Ha’u la hatene ne’e na’an saida. Entaun, ha’u husu ba nia (ho lia-fransés).

“Deskulpa, ne’e na’an saida?” ha’u husu ho hatudu ba taxu laran.

“Ne’e na’an-samea, Jean,” Pierre hatán ho laran-kmaan.

Rona katak na’an-samea mak nakonu iha taxu laran ne’e, ha’u hakfodak lahalimar, tanba ne’e dala uluk tebetebes iha ha’u-nia moris mak ha’u haree na’an-samea ho ha’u-nia matan rasik. Ha’u husu ba Pierre, iha na’an seluk ka lae. Nia dehan katak iha na’an-samea de’it. Konforme nia, sira hili tiha na’an ida-ne’e atu fó surpreza. Maibé, se ha’u la gosta, la buat ida se ha’u la han. Ha’u dehan katak la iha problema. Orasida mak ha’u deside atu han ka lae. Ami tuur besik taxu ne’e no hein atu atividade te’in ne’e ramata. Anin kalan huu mamar de’it no book uitoan ai-funan tahan sira iha li’ur. Anin mamar ne’e lori na’an iha taxu laran ne’e nia morin ba sorin-sorin. Temperus bele muda aroma, hosi aroma fuik ba aroma maus, maibé la muda esénsia.   

Afinál, atividade te’in hotu-hotu ramata. Hahán no hemu prontu ona iha meza leten. Molok atu han no hemu hamutuk, Pierre no Nadine ko’alia uitoan. Sira fó-agradese ema hotu-hotu ne’ebé simu no tulun sira durante sira-nia prezensa no atividade iha Yogyakarta. Sira fó-agradese ha’u nu’udar durubasa ba sira. Sira na’in-rua sei arranka dadeersaan kedas ba rai-Fransa. Ami sente laran-todan tanba ami sei fahe malu ho sira na’in-rua. Hanesan baibain, bainhira ema hasoru malu, sei iha tempu atu fahe malu. Iha tempu ba buat hotu-hotu. Ema romanu sira—ho sira-nia dalen ne’ebé naran lingua latina (lia-latín)—dehan, “Omnia tempus habent.”

Depoizde han-kalan ne’e, ami tuur hamutuk. Ami konta istória, no hafoin toka viola no hananu. Ha’u hili atu toka viola rasik no lori hananuk fransés ida ho títulu “Aline”, ne’ebé mosu iha Christophe[ii] nia album ida. Ha’u hatene hananuk ida-ne’e ho memória, liuliu tanba uluk ha’u hola parte iha konkursu hananuk iha Sentru Kulturál Fransés (CCF) iha Yogyakarta. Ha’u haksolok tanba Pierre no Nadine gosta hananuk ida-ne’e. Belun sira seluk mós kontente rona hananuk fransés ida-ne’e. Molok atu hananu, ha’u tradús tiha ona hananuk ida-ne’e ba sira.

Tempu la’o nafatin no agora besik kalan-boot ona. Momentu atu fahe malu mós to’o ona. Ami ida-idak hamriik, kaer liman, dehan adeus ba malu, no husik uma-na’in sira. Iha kalan ne’ebá, iha ha’u-nia mehi laran, samea metan lubuk ida mai hasoru ha’u. Samea boot ida iha oin no samea ki’ik sira iha kotuk. Parese hanesan sira mai atu protesta maka’as tanba ha’u hola parte tiha iha festa na’an-samea ne’e. Sorte boot, sira la ataka ha’u iha mehi laran. Hori dala ida-ne’ebá, ha’u nunka han na’an-samea maski loloos nia midar hanesan na’an-tuna. Seguru liu han ikan!   

Ungaran, Java Sentrál, Indonézia, Dezembru 2023


1 Yohanes Manhitu ne’e hakerek-na’in, tradutór no durubasa ne’ebé hadomi lian no literatura. Nia mak hakerek Kamus Indonesia-Tetun, Tetun-Indonesia (Jakarta: PT Gramedia Pustaka Utama, Jullu 2007), Kamus Portugis-Indonesia, Indonesia-Portugis (Jakarta: PT Gramedia Pustaka Utama, Dezembru 2015), no livru sira seluk (bele hetan informasaun iha ymanhitu-works.blogspot.com). Nia hela iha sidade ki’ik Ungaran (besik Semarang), Java Sentrál, Indonézia.

2 Ha’u haksolok tanba iha-ne’e, ita la iha samea venenozu. (Hosi poezia “MANKAS KROTALOJ” [LA IHA SAMEA VENENOZU] ne’ebé William Auld (1924–2006) hakerek ho lia-esperantu; ema bele lee iha autodidactproject.org). William Auld ne’e poeta, autór no tradutór britániku ne’ebé hakerek barak liu ho lia-esperantu.  Nia hetan nomeasaun ba Prémiu Nobel Literatura nian iha tinan 1999, 2004, no 2006. Nia mak ema uluk liuhotu ne’ebé hetan nomeasaun ida-ne’e tanba hakerek obra ho lia-esperantu.

[i] Hori tinan 2012, uza naran Institut français d'Indonésie (IFI; Institutu Fransés iha Indonézia).

[ii] Ninia naran orijinál mak Daniel Bevilacqua (1945–2020), mananuk naran-boot hosi rai-Fransa.


Nota: Istória-badak ida-ne'e mosu uluk liu iha Tatoli (Agência Noticioso de Timor-Leste) iha loron-sábadu, 16 Dezembru 2023.

No comments:

Post a Comment