Wednesday, January 6, 2016

Istória-badak 03: Viajen Ida hosi Tasi Feto


Imajen: http://pixabay.com

Hosi: Yohanes Manhitu

Flor que não dura
Mais do que a sombra dum momento
Tua frescura
Persiste no meu pensamento.
(Fernando Pessoa, “Flor que não dura”) 

LOROMATAN foin de’it mosu, lori roman ba rai-Enklave. No oras hirak tan, nia sei rega manas fulan-Setembru nian ba raiklaran. Sidade-na’in sira seidauk rame iha lurón, hanesan loroloron. No ema balu foin sai hosi uma, taka an ho kapoti atu bá foti bee iha tanke, ne’ebé dook uitoan hosi hela-fatin. Tiha-na’in sira mós foin sai hosi tasi-laran, tula ikan ne’ebé sira kaer ho bero ka jonson. Ha’u, tanba besik semana ida ona la konsege hetan ró ba sidade-inan Dili, deside atu sa’e karreta de’it liuhosi Kefa no depois maka sa’e aviaun iha Kupang. No tanba hein karreta mós sei ladún fasil iha tempu ne’ebá, ha’u bá aluga jipe forte ida hosi Señór Bento iha parte lorosa’e sidade nian. Jipe ida-ne’e malae-mutin sira maka fa’an tiha ba katuas ida-ne’e kuandu sira foti ain hosi Oekusi. Tuir loloos, ha’u sei hakarak hela kleur tan iha Enklave, tanba ha’u admira tebetebes ninia kfurak. Hela kuaze tinan ida iha-ne’ebá atu peskiza kona-ba lia-baikenu halo ha’u neineik haree an hanesan enklave-oan ida ona. Maski ko’alia baikenu (dawan) seidauk suli, ha’u sempre haka’as an atubele uza dalen furak ida-ne’e. Problema ba ha’u maka oinsá muda lailais no loloos verbu ruma kuandu ko’alia baikenu ho ema sira iha Kutet, Padiae, no parte seluk tan.
Molok atu husik Enklave iha dadeer-saan ne’ebá, ha’u hemu kafé ho kolega linguista na’in-lima. Maski ami hakarak hemu kafé dadeer de’it, tekitekir serveja malirin tenta ami-nia kakorok maran. Ne’e hanesan ami atu hatutan festa ki’ikoan kalan kotuk nian.
“Bou Martin, Ita sei mai fali ka lae? Ita hatene, serbisu iha-ne’e seidauk hotu. Ita presiza halo tan peskiza iha Passabe no Citrana. Sira hein ita atu vizita,” Tomás, kolega mestre ida hosi Nitibe, husu ha’u. “Tenke mai fali, Kolega. Atubele ramata disionáriu baikenu-portugés no baikenu-tetun nian be ita hahú tiha ona, ami sei presiza Ita nu’udar konsultór. Ida-ne’e la’ós serbisu kamaan,” Jaime mós hasai lian. Kolega sira seluk parese lia-ida. Ne’e ha’u lee momoos hosi sira-nia matan maski sira taka ibun hela de’it.
“Kolega serbisudór sira, imi hatene katak tuir loloos, ha’u sei hakarak hela ho imi. Maibé tempu to’o ona atu ha’u bá. Ita espera katak ha’u sei hato’o kedas rezultadu hosi ita-nia peskiza balu ba matenek-na’in sira iha Austrália no Olanda. Ne’e sei han tempu. Ida tan, ha’u seidauk hatene makaer-ukun institusionál no fundus-na’in sira sei husik ha’u mai fali Timór, ka haruka ha’u ba fatin seluk, porezemplu Áfrika,” ha’u loke laran ba sira.
Sira rona didi’ak no parese komprende. Depoizde tuur hemu hamutuk, ami rona buzina lian neineik, maibé moos. La kleur, Señór Bento nia xofér be naran Apeu hapara karreta iha otél nia oin. Kolega sira ajuda hasa’e bagajen ba karreta. Ami kaer liman no fó hako’ak boot ba malu. Kuandu karreta hahú la’o neineik, ha’u book liman ba sira no dehan, “Ita sei kontakta malu nafatin liuhosi e-mail no Facebook. Ha’u sei fó-hatene se ha’u bele mai fali ka lae. Rahun-di’ak!” Sira mós book liman no fó sinál akordu. Hosi otél, karreta la foti diresaun Palaban nian hanesan baibain, maibé liu hosi kampu tebe-bola, madre hela-fatin, depois tuir uma-kreda antigu nia oin. Haree ha’u, xofér dehan katak nia haluha ninia lisensa kaer-karreta no dokumentu balu iha uma, iha Oesono. Ha’u halo oin-midar, maibé la fó komentáriu. Anin tasi dadeer nian halo ha’u-nia fuuk book no dulas kamaan de’it, hanesan ema valsa hela. La hatene tanbasá, tekitekir de’it lembransa furak ida mosu iha ha’u-nia neon no lori ha’u semo ba loron naruk sira-ne’ebé lakon tiha ona. Istória kapás ne’e ha’u fahe ho Anina, feto furak ida hosi rai-Enklave, ne’ebé moris nafatin iha ha’u-nia neon no laran. Uluk, kuandu ha’u foin to’o iha Oekusi hosi rai-Olanda, ami hasoru malu iha festa kaben boot ida besik kampu tebe-bola. Ha’u lailais de’it admira feto ida-ne’e, la’ós de’it tanba nia furak, maibé mós tanba ninia neon kapás no isin kamaan kuandu valsa. Hatene tiha katak ha’u mai atu aprende baikenu, la kleur nia ko’alia liafuan baikenu balu ho lian mamar no moos, depois tradús liafuan sira-ne’e ba inglés. Ha’u laran-haksolok tebetebes tanba ha’u sente ema simu ha’u ho liman rua. Ha’u fiar katak ema ruma be simu tratamentu di’ak nune’e sei sente hanesan iha ninia uma rasik. Anina nia hahalok kapás maka halo ami sente besik malu lailais liu. Maski ami mai hosi mundu nia lidun rua be oin-ketak, ami-nia laran la kleur besik malu ona no hakarak sai ida nafatin de’it.
Loraik ida, bainhira udan la tau kuaze semana ida ona, ami na’in-rua sa’e motor bá Lifau. Iha-ne’ebá, ami hasoru ema seluk be mai vizita “odamatan-boot” Timór nian atu haree loro-toban. No iha tasi-ibun, laran rua nakloke ba malu. Monumentu naran-boot Timór nian sai sasin monok. Iha-ne’ebá mós, parese hanesan ami repete istória―mundu rua oin-ketak hasoru malu tan iha otas modernu. Haree tiha loro-toban, ami fila ba sidade. Manu-fuik no karau sira nonook de’it no husik ami na’in-rua, be nakonu hela ho domin, liu iha sira-nia leet. No Tasi Feto nia laloran mós parese haksolok ho ami. Maibé buat hotu-hotu lakon, ka forsadu atu lakon, kuandu Anina nia inan-aman la simu fafutuk be foin matak ne’e atu sai tasak tanba razaun fundamentál ruma, ne’ebé ha’u tenke simu no respeita. Maski nune’e, Anina, pelumenus ninia naran morin, moris nafatin ho ha’u.

***
Ha’u sente hanesan foin de’it sai hosi mundu mehi nian. Kuandu ha’u neon-moris filafali no tau matan loos ba dalan, karreta atu besik Tono ona. Apeu la book ha’u. Molok hatene katak ha’u aprende hela baikenu, xofér ida-ne’e koalia tetun, inglés simples, no dala ruma kahur uitoan ho portugés. Maibé hafoin, nia uza mós baikenu. Nia dehan katak nia moris no eskola iha tempu Indonézia nian, entaun nia sei bele dale lia-indonézia suli, karik hanesan Mota Tono nia been durante rai-udan. Apeu haktuir katak iha amlulik malae ida be hori uluk hakerek no haburas Enklave nia dalen furak. Ha’u hetete nia katak ha’u koñese amlulik ida-ne’e. Apeu parese laran-rua kona-ba baikenu nia futuru iha mundu modernu. Nia ta’uk, se aban-bainrua lian boot sira-nia pozisaun forte demais, ema sei lailais ka neineik husik hela sira-nia lian rasik no tau matan deit ba lian boot sira. Sá tan, ohin loron ema balu hakarak aprende deit buat sira-ne’ebé bele lailais hariku. Entretantu, ai sira be tahan-laek iha dalan-sorin no dalan ho alfaltu mihis mós parese hakarak hatudu sira-nia hanoin kona-ba Enklave nia loron-aban. Hanesan bisibisi, sira hakarak hemeno katak atubele la’o ba oin, rain ida presiza nafatin atensaun nato’on ba aspetu tomak.
Loromatan sa’e aas ona, no ami besik atu to’o Oesilo, sidade kiikoan ida be la dook hosi fronteira ho rain-viziñu. Ha’u derrepente deit hanoin livru furak ida be uluk ha’u sosa iha Amsterdaun, maibé seidauk iha tempu-livre atu lee. Dalan parese hanesan samea be book an iha ai-laran. No la hatene halonu’usá, tekitekir, lian boot no naruk ida mosu mai hosi karreta okos, “Pissssssssssss!” Apeu ho ha’u hakfodak hanesan atu haksoit sai hosi karreta laran. Apeu hapara karreta, depois loke odamatan ho forsa no halai lailais deit atu foti fatuk boot ida hodi tahan karreta-roda kotuk. Nia tuur atu fihir didi’ak karreta-roda sira. Inaferik! Anin sai hosi karreta-roda kotuk ida iha parte karuk. Xofér ne’e laran-nakali lahalimar kuandu fokit besi-kusan rua hosi roda. La hatene sé-nia hahalok aat maka ne’e. Ami na’in-rua dudu neineik karreta ne’e ba dalan-sorin atu la taka dalan ba karreta seluk. Hafoin, Apeu hahú foti ninia ekipamentu-karreta no koko hasai roda ho kuak ne’e.
“Señór, deskulpa, ha’u-nia ekipamentu la kompletu ida no ha’u mós la lori roda-rezerva. Entaun, ha’u tenke lori lailais roda ne’e ba Oesilo atubele hadi’a,” katak Apeu ho oin kole no susar tebetebes. “Tanba sei kleur demais se tenke hein karreta, di’ak liu ha’u la’o neineik deit lori roda ne’e. Favór ida, Ita-Boot hela iha-ne’e para tau matan ba karreta no bagajen sira. Ha’u sei mai fali lailais de’it kuandu roda ne’e ema hadi’a tiha ona,” nia kontinua no komesa la’o husik ha’u ho karreta iha dalan-sorin iha ai-laran ne’e.
“La buat ida. Ha’u sei lee hodi hein deit iha-ne’e to’o Ita mai fali,” ha’u hatán.
Ha’u lee livru foun no mahar ne’e hodi hein nia. Kuandu hamrook, ha’u hemu xá malirin. No kuandu sente hamlaha uitoan, ha’u han paun be ha’u prepara tiha ona iha otél molok atu arranka hosi sidade. Loromatan to’o ulun-tutun ona. Ha’u foti ai-tahan matak barak hodi prepara fatin atu toba uitoan. Ha’u matan-dukur tanba festa ki’ikoan iha kalan kotuk ne’e. Toba kleur uitoan, ha’u sente hanesan ema ida mai besik ha’u. Primeiru, ha’u sente hanesan ne’e mehi deit. Maibé kuandu loke matan luan, ha’u haree lekirauk-aman ida tuur halimar ho ha’u-nia livru iha ninia liman, hanesan lee-na’in boot ida iha biblioteka universidade nia laran. Tanba hakfodak haree ha’u loke matan no book an, “lee-na’in” ne’e halai sa’e ba ai boot ida lori livru iha ninia liman ida. Neon-kari, ha’u la hatene oinsá loos halo animál nakar ida-ne’e fó fali ha’u-nia livru. Ha’u mós hahú sente ta’uk ona se nia lees arbiru livru furak no folin-aas ne’e. Konsentra an, ha’u buka dalan atu hetan filafali livru ne’e hosi nia. La hatene ideia ne’e mosu hosi ne’ebé loos, ha’u foti paun fuan ida no han. Depois, ha’u foti tan fuan ida no soe ba lekirauk brigaun ida-ne’e. Sorte boot, nia gosta liu paun duké livru. Ho laran-haksolok, ha’u bele hetan filafali rikusoin intelektuál kapás ida-ne’e. Animál nakar ne’e tuur hela deit iha ai nia leten ne’ebá to’o Apeu mai fali no hakilar duni nia. Apeu husu deskulpa mai ha’u tanba la’o kleur demais. Nia dehan katak kuandu nia to’o ne’ebá, mekániku vizita hela parente be moras. Ne’e-duni, nia tenke hein.
Loraik ona no ami tau fali neineik de’it roda ba ninia fatin. Ami atu liu fronteira no hela kalan iha Kefa. Tuir planu nanis, ha’u sei hela kalan iha otél ida iha Kefa depoizde uza tempu hodi vizita biblioteka distritál atu buka tan dadus kona-ba lian Timór sira. No dadeer tuirmai, maka ha’u sei bá Kupang ho karreta seluk. Se bele karik, Apeu sei fila kedas ba Enklave. Viajen kontinua! Kuandu ami tama ba Oesilo, karreta-roda sama neineik dalan asfaltu iha ai-teka tahan boot sira nia okos. Sidade ki’ikoan ida-ne’e hakmatek ona. Karik ema sira be iha loro-manas serbisu barak goza hela xá loraik nian iha uma.
Ami espera katak ami sei bele lailais hakat fronteira ho karreta ne’ebé ami sa’e hosi sidade-inan Enklave nian. Karik dala ruma ita rona lia-anin katak se ita halo “sakrifísiu” ruma nuudar “osan-sigarru fresku” iha postu-fronteira, ita bele hetan prioridade lailais liu. Maibé, tan ne’e lia-anin de’it, la presiza atu fiar kedas no halo tuir. Depoizde prosedimentu tomak iha postu ne’e ramata didi’ak, ami bele liu fronteira ho karreta ne’e. Ami espera katak ninia roda hotu-hotu sei ho kondisaun di’ak nafatin to’o destinasaun.
Liu kilometru hirak ona hosi fronteira ne’e, loromatan hatudu sinál momoos katak orsida nia atu tun ona. No raiklaran komprende sinál ida-ne’e. Haree panorama kapás hosi karreta laran, ha’u husu Apeu atu jipe halai neineik uitoan. No iha fatin ida-ne’ebé nato’on tebes, ho pontu aas uitoan, ha’u husu Señór Bento nia xofér ne’e atu hapara jipe iha estrada-ninin. Iha-ne’ebá, ha’u hanesan hetan an iha mundu rua nia klaran: entre lembransa no esperansa. Hateke ba Tasi Feto iha dook bá, rai-Oekusi parese hanesan liurai-feto oan furak ida-ne’ebé besik atu toba hakmatek bainhira rai-kalan hi’it an mai, hanesan liurai-oan ho roupa metan ne’ebé foin tun hosi kuda no tama ba kadunan. No iha sorin seluk, Sidade Kefa prepara an atu simu ha’u kalan ida nu’udar bainaka la’o-rai, tanba dadeer tuirmai, ha’u tenke bá Kupang atu semo ba rain dook. Liafuan amasat, ne’ebé Anina dehan bainhira ha’u husu ba nia oinsá dehan beautiful (furak) hodi lia-baikenu, agora mosu filafali moos liután iha neon lemo-rai ne’e. Moris ne’e viajen amasat ida. No iha fatin no tempu ruma durante viajen ida-ne’e, hakarak ka lae, ita bele lakon murak amasat ruma.
Loromatan tun ona no fulan seidauk fó sinál atu mosu iha leten aas bá. Hosi rai-tetuk dook, maski lahó binókulu, ami haree lampu elétriku lubun boot ida hahú ona sira-nia knaar iha Sidade Kefa. No nakukun, hamutuk ho distánsia, halo rai-Enklave nia oin amasat hetok naksubar hosi ha’u-nia matan, maibé nunka hosi ha’u-nia neon no laran. 

Yogyakarta, Maiu 2015  
---------------------------------------------------------------
 *) Yohanes Manhitu ne’e hakerek-na’in no tradutór ne’ebé hadomi lian no literatura. Nia maka hakerek Kamus Indonesia-Tetun, Tetun-Indonesia (Jakarta: PT Gramedia Pustaka Utama, Jullu 2007), Kamus Portugis-Indonesia, Indonesia-Portugis (Jakarta: PT Gramedia Pustaka Utama, Dezembru 2015), no livru sira seluk; hela iha Yogyakarta, Indonézia.

No comments: