Monday, August 16, 2010

Tradusaun bele tulun hariku dalen

Hosi: YOHANES MANHITU

KNAAR muda hakerek nian hosi dalen ida ba dalen seluk la’ós buat foun ida iha istória mundu nian. Se ita haree ba kotuk no buka-hatene hosi istória, ita sei hakfodak katak informasaun barak lahalimar be mai to’o ita, mai liuhosi tradusaun. Ne’e-duni, la’ós buat resik ida se Samuel Johnson (1709-1784), poezia-na’in, ensaísta, no disionáriu-na’in boot ida iha istória lia-inglés nian, dala ida dehan momoos katak “se lahó tradusaun, nunka sei eziste istória mundu nian”. Tradusaun nafatin sai veíkulu ba istória mundu nian.

Atu fiar ka la fiar, ideolojia ka relijiaun sira-ne’ebé ohin loron ita hako’ak mós mai liuhosi tradusaun. Istória rasik maka sai sasin loos ba buat ida-ne’e. Nu’udar ezemplu kapás ida maka Livru Lulik ka Bíblia, ne’ebé ema tradús tiha ona ba dalen barabarak iha mundu nia laran. Dala barak liu, Bíblia maka livru dahuluk ne’ebé forma tradisaun hakerek nian iha kultura ida, tanba to’o tempu ne’ebé livru ida-ne’e mosu iha povu ida nia leet, ema rai-na’in barabarak seidauk hatene oinsá hakerek hodi sira-nia lian rasik. Ho liafuan badak, liuhosi tradusaun ita bele hariku dalen, no liután hariku moris. Situasaun nune’e akontese tinan-atus barak liubá iha rai-Timór tomak, hosi lorosa’e to’o loromonu. Ezemplu di’ak ida ne’ebé mosu tiha iha tinan 1966 maka Sulat Knino (Livru Lulik), ne’ebé Padre Vincent Lechovic, SVD, ho tulun hosi matenek rai-na’in balu iha Soe, Timór Loromonu, tradús tiha hosi versaun Katholische Schulbibel (iha lia-alemaun) ba lia-baikenu (lia-dawan, Uab Metô). Tradusaun ida-ne’e maka fiar-na’in katóliku sira iha rejiaun baikenu nian uza, hamutuk ho livru seluk hanesan Katekismus In Nesan (Konteúdu Katesizmu nian) no Oe Mat Neno (Bee-matan Divinu), iha Ofísiu Divinu no servisu sarani oioin. Ohin loron la fasil ona atu hetan livru sira-ne’e.

Oinsá ita bele hariku dalen ho tradusaun? Ita bele, tuir ita-nia kapasidade intelektuál, tradús livru barak ho kualidade di’ak ba ita-nia lian rasik. Livru sira-ne’e mós sei kona-ba buat oioin, porezemplu literatura no téknika. Iha área literatura nian, loloos tradusaun ba lia-tetun hahú kleur ona ho tradusaun Bíblia nian no livru orasaun sira, ne’ebé amu-lulik sira haka’as an atu tradús hodi halekar fiar sarani iha rai-Timór. Iha parte Timór Lorosa’e nian, sei nato’on de’it atu temi kona-ba serbisu tradusaun balu, ne’ebé hala’o tiha iha Soibada, Manatuto, iha tinan-atus kotuk. Iha tempu ohin, knaar kapás ida-ne’e kontinua nafatin ho tradusaun livru sira ba ema boot no labarik sira. Atubele hariku lia-tetun no mós loke dalan luan ba literatura mundu nian, importante atu tradús knaar literáriu hosi lian raiseluk (sira) ba lia-tetun (se bele, di’ak mós atu hala’o ba lian seluk iha rai-Timór). Iha área téknika nian, atividade ida-ne’e sei loke biban ba Timoroan sira atubele hatene no dezenvolve teknolojia be mosu tiha iha rain seluk. Kona-ba asuntu ikus ida-ne’e, ha’u-nia belun ida hosi rai-Japaun dala ida hateten katak iha sira-nia rain, la presiza atu ema hotu-hotu hatene lian raiseluk sira hodi lee no hafoin kompete ho rain sira-ne’ebé soi teknolojia aas. Sira basta lee tradusaun ne’ebé matenek-na’in japonés sira rasik prepara tiha ona hodi lia-japonés. Tuir loloos, knaar tradusaun maka hafasil sira-nia esforsu atubele hariku sira-nia kultura no halo sira-nia moris kamaan liu. Ne’e buat ida be di’ak no importante atu ita halo tuir.

Agora, saida maka presiza atubele hala’o knaar tradusaun? Ezijénsia uluknana’in maka kapasidade tradutór nian: hatene loloos lian orijinál no lian alvu. Mezmu tradutór ho kapasidade ida-ne’e mós sei serbisu di’ak liu se nia hala’o knaar iha área ne’ebé nia domina. Ne’e katak baibain tradutór ida be di’ak iha área literatura nian sei la bele prodús tradusaun ho kualidade kapás se nia tenke halo iha área seluk. Ezijénsia daruak maka osan. Governu no/ka instituisaun sira tenke tulun tradutór sira ho osan atu apoia sira-nia moris no mós fó-sai tradusaun ne’ebé sira prodús tiha ona. Karik sani-na’in rona tiha ona istória ne’e, katak uluk, iha tempu antigu, governu izlámiku iha rai-Irake selu tradutór sira ho osamean se sira bele prodús livru, ne’ebé tradús tiha hosi lia-gregu ba lia-arabi. Istória hateten katak, momentu ne’ebá, iha Bagdade, tradutór ida sei simu osamean kilo ida sei nia bele prodús ho kualidade di’ak livru be nia todan to’o kilo ida. Lahalimar!

Hatene tiha katak tradusaun bele tulun hariku dalen, hanesan istória hatudu ona, ita, ho kapasidade ne’ebé naktemi ona iha leten bá, tenke halo buat ruma. Lalika imajina lai buat ida be todan resik (hanesan tradús Bíblia hosi A-Z); ita hahú ho buat ida be, maski ki’ikoan, bele sai kontribuisaun ba knaar hariku lian no hafasil moris. Ita la bele fó buat ida-ne’ebé ita la soi. No di’ak liu lalika hein kleur resik atu fó, tan de’it ita hakarak fó barabarak no boboot dala ida kedas. Hakat rihun ida hahú hosi hakat ki’ikoan ida.

Yogyakarta, loron 11 fulan-Agostu 2010

No comments: